Megszületett mondanivaló
Tudod arra gondoltam,
ha egy mesterember
készít
egy takaros kis
bögrét,
és egy idő múlva
azt a bögrét valaki
megtalálja,
azt gondolva,
milyen helyes kis
virágváza,
tesz bele egy csokor
ibolyát,
akkortól,
a szándék hiába, hogy
más volt,
az a bögre váza lett…
és ha egy festmény
nem más,
csupán a valóság hű
mása,
mondani semmit nem
akar,
készült csupán a
piacra,
de ha a szemlélőben
egy érzést
felébreszt,
ha neki jelent
valamit,
akkor az már nem csak
egy kép,
mondanivalója,
ha utólag is,
megszületett a
közönségben…
és ha a szent írást
olvasgatva valaki
nem érti,
annyi sok embernek
mit is mondhat,
nem érti a lényeget,
mese, krimi,
történelem,
mire az a sok
gyalázat?
de ha egyszer,
nem a részletekben
elmerülve
jön egy gondolat,
ami egy érzésből
született,
hogy az a szent könyv
az ördögi emberről,
és az isteni emberről
szól,
bemutat minden
gyalázatot,
mire képes az ember
szeretetlen,
és azt,
akár egy családból
származzanak,
legyen a gyökerük
ugyan az,
legyenek, akárha
testvérek
tizenketten is testvérgyilkosságra
készen,
ha nincsen bennük
szeretet,
és az egy,
kiben van szeretet,
az csodára is képes,
megbocsátja azt is…
hogy ugyanabból a
nemzetségből,
ahol annyi bűnt,
rosszaságot követtek
el
szeretetlen,
ha egy van,
akiben ott a
szeretet,
egyedül a
szeretetével
megváltoztatni képes
sok-sok embert…
és ha a szent könyv
nem is azzal a céllal
íródott,
annak az egynek
mondani
örökre azt fogja,
attól lesz számára
a könyveknek a könyve
a biblia.
2011. febr. 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése