A féltékenység
Tudod, az ember
féltékeny,
mert azt hiszi, mert
azt mondták neki,
hogy mások szebbek,
jobbak, okosabbak nála,
hogy mást jobban
lehet szeretni,
és ő ezt el is hiszi,
pedig talán nincs is
különb ember,
nincs aki a másiknál
különb lenne,
mint ahogyan a rózsa
nem különb,
csak különbözik a
mezei liliomtól,
mint ahogy az ibolya
a nárcisztól,
egyik se különb a
másiknál,
egyik nemesebb, de
szúrósabb is,
a másik kevésbé
büszke,
csoportban ragyogja
be a rétet,
van, melyik a
színével tűnik ki,
másiknak az illata
elkábít,
van közöttük
szerényebb,
és van magát
mutogatóbb,
de, hogy különb lenne
egyik a másiktól,
azt nem hiszem, virág
ez is, virág az is,
mikor teljes
pompájukban virítanak,
nehéz közülük választani,
egyikünknek ez,
másnak pedig a másik
a legszebb,
kinek a vadrózsa,
kinek a margaréta,
de mikor ősszel
levetkőzik pompás ruháikat,
akkor látni csak igazán,
egyikük sem különb a
másiknál.
2008. ápr. 18.
*
A féltékenység
Tudod arra gondoltam,
az ember hol okkal,
hol ok nélkül
féltékeny:
ilyen neki a
természete…
és talán valójában
az ok mindig megvan,
a féltékenységet
okozza a hiányérzet,
ha tévesen úgy
gondolja,
a másik kizárólagos
tulajdona,
de nem érzi a
tulajdon
végtelen
ragaszkodását,
nem érzékeli
a belőle áradó
melegséget,
amit okozni
a minden nehézségben
megnyugtató
szeretet képes…
joggal,
vagy jogtalan mégis,
mert kizárólagos
tulajdonos nincs,
és nincs bűnös,
mert a szeretet
melegét
nem lehet
akarattal
megteremteni,
szép dolog a jó
szándék,
de attól még az élő
megfagyhat…
ismeretlen a szeretet
tüzének
a gyújtóanyaga,
nem lehet tüzet
csikarni
ott, ahol az nincs…
az ember féltékeny,
ha azt érzi,
a szoros kapocs
hiányzik,
a másikat könnyen
elveszítheti:
de akit melegít
a felé áramló
szeretetet,
az talán biztosan
tudja,
lett tulajdonosa
olyannak,
ami elvehetetlen,
valami a sajátja,
kizárólagos
tulajdona,
ami nem a test,
de ami olyan kapocs,
aminél erő
összetartóbb
nincsen szorosabb:
aki megkapja a másik
végtelen szerelmét,
az álma annak lehet
békés.
2012. aug. 09.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése