2018. május 6., vasárnap

Az álom hajóján ...



Az álom hajóján …

A széltől összekócolt hajjal, könyvvel a kezemben ülök a parton.
Nézem a hullámzó, fodrokat vető vizet.
Alkonyodik. Csónak ring a hullámokon.
Emlékeim ölelnek. A fák felett madár dallamok.
Lelkem szárnyal, szívemben fájó érzések.
Tücsökzene zeng a fű között, ezüst gyöngyszemek a hullámok.
Bolyongnak gondolataim, a régmúlt körül kerengnek.
Merre és meddig? Vergődik szívem.
Kinyújtanám feléd kezem, de ujjaim nem érnek el.
Messze távol kerültél tőlem.
Istenem! Ma is téged kereslek.
Csillagaid kihunytak. Feléd sóhajtok,
menekülnék, hogy az éj jótékonyan fogadjon magába
és álmaimban visszatérj hozzám,
az álom hajóján ringva - már egyedül az éjszaka ösvényein.
**


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése