A szépség és rútság ....
Tudod arra gondoltam,
ha valaki
ismeretlen könyvet
vásárol,
először körbenézi,
talán meg is
szaglássza,
milyen a külseje,
megtapasztalja,
ha bele is lapoz,
még akkor se a
lényeget látja,
de a szépet, a látványos
külsejűt
szívesebben
megveszik…
a hozzá nem értőt
könnyebben elcsábít
egy különleges
csomagolású bor,
pedig mindkettőnek,
a könyvnek, és az
üvegnek is
a lényege az,
belül mi van,
még csak nem is a
szavak
egymás közti
kapcsolata,
és a bornak az íze a
legfontosabb,
(lehet csinált
mindkettő,
ha igazi,
a tűzbe dobott könyv
is él tovább,
a jó bor üveg nélkül
is az marad)
hanem az egésznek
a valódi,
a nem csupán
látszólagos hatása,
de mert közelebbi
tudás nincsen róla,
el az ember azt
fogadja,
amit lát első
benyomásra,
sokszor becsapós a
külső,
lehet fals is a
látványos,
a jól rímelő,
a színdarabnak
csak a kelléke a
színfal,
és talán minden, ami
szép,
vagy csúnya van a
világon,
hegyek, tengerek,
és a ránk ragyogó
csillagok,
csak falak,
magához a játékhoz,
nem szükségtelen,
mert ami van,
jó
elgyönyörködni abban,
de se a szépség, se a
csúnyaság
nem lényeges eleme az
egésznek,
megtéved,
aki a hangsúlyt arra
helyezi,
talán a világon is
minden szép, és
minden rút
szükséges,
de valójában csak
kelléke
a valódi életnek.
2011. jan. 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése