Az egész ...
Tudod arra gondoltam,
különös dolog az,
hogy a világ, ha
érthetetlen is,
de tökéletesen
működik,
a rend csodálatos,
nincs késés,
és nincs keveredés,
az egésznek mégis van
nagyon gyenge pontja,
és az az emberi élet
maga,
ahol kell tenni
hatalmas erőfeszítést,
azért,
hogy a dolgok
legalábbis legyenek
elfogadhatók,
anélkül az egész
szétesne,
benne semmi se
tökéletes,
pedig az egész,
a világmindenség,
fáradság nélkül,
könnyedén van egyben,
mintha kiszámítva
lenne
minden pontosan,
pedig talán senki se
számolta,
ez az érthetetlen
csoda,
ebből a harmonikus
sorból
ki csak az élet lóg,
de lehet, csak az
ember,
használati utasítás
nem lévén,
rossz irányból
közelít,
az életfát nem a
gyümölcséért,
de a gyökeréért, a
száráért gondozza,
kínok között azt
rágcsálja,
(l)enni kell,
gondolja,
és veszni hagyja a
gyümölcsöt kárba,
meg se kóstolja, így
aztán meg se kívánja,
pedig talán minden
más a világon
kizárólag ezért a
gyümölcsért van,
de míg rá nem jön az
ember,
míg az életet nem
használja rendszerszerűen,
ha a szeretetet
fontosabbaknak hitt dolgokért
porba veszni hagyja,
akkor az eredeti rend
felbomlik,
feladatát nem képes
beváltani a csoda.
2011. febr. 17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése