A szeretet felemel
Tudod arra gondoltam,
az ember abban is
különbözik,
hogy van méltósága,
büszke tartása,
ami körülveszi,
mint egy védőbástya,
ezt a falat kívülről
átlépni,
megsérteni nem
engedi,
veszélyes megpróbálni
is,
sok mindent tud
megbocsátani,
de ha nagyra tartott
büszkeségét sérelem éri,
annak sokszor
barátság,
sokszor szeretet lesz
az áldozata,
joggal,
de addig csak,
míg az mindeneknél
fontosabb,
ha a büszkeség a
magasabb rendű...
sokszor átveszi a
helyét más,
amibe beleroppan még
a gerinc is,
de ha a szeretet
foglalja el a helyet,
háttérbe kerül,
majd el is tűnik az
ön-érzet,
az „én” fontossága
megkopik,
az uralkodó meghal,
és egy új születik,
kinek már fontosabb
a másik érzékenysége,
a másik boldogsága,
hogy az ne sérüljön,
az ember
elfelejtkezik
saját büszkeségéről,
s mindezt úgy teszi,
hogy gerince sem
görbül,
általa kisebb
egy cseppet se lesz,
mert a szeretet
szabaddá tesz,
a szeretet felemel.
2011. febr. 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése