Öreg korunkra
Tudod arra gondoltam,
hogy van,
aki keresi bőszen,
más ölbe tett kézzel várja
azt az igazit, akire neki
nagy szüksége volna,
végül mégis,
oly sok a magányos,
a segítő másikat
soha meg nem találó...
talán, mert sok a rászoruló,
de a fóka nagyon kevés,
talán, ha az ember azt keresné,
hogy kinek van szüksége rá,
olyat mindig találna,
aki boldog lenne a létezésétől,
aki az életének értelmet adna,
mert rengeteg rászoruló van,
a fóka pedig kevés nagyon...
talán mindenki találna olyat,
aki az ő segítségére szorul,
akinek segíthet
cipelni a csomagot,
s ha mindenki úgy tenne,
akkor kapna az is, aki ad,
mert ő is eszkimó valahol,
de míg mindenki a fókát várja,
addig sokan maradnak magukra
öreg korukra.
hogy van,
aki keresi bőszen,
más ölbe tett kézzel várja
azt az igazit, akire neki
nagy szüksége volna,
végül mégis,
oly sok a magányos,
a segítő másikat
soha meg nem találó...
talán, mert sok a rászoruló,
de a fóka nagyon kevés,
talán, ha az ember azt keresné,
hogy kinek van szüksége rá,
olyat mindig találna,
aki boldog lenne a létezésétől,
aki az életének értelmet adna,
mert rengeteg rászoruló van,
a fóka pedig kevés nagyon...
talán mindenki találna olyat,
aki az ő segítségére szorul,
akinek segíthet
cipelni a csomagot,
s ha mindenki úgy tenne,
akkor kapna az is, aki ad,
mert ő is eszkimó valahol,
de míg mindenki a fókát várja,
addig sokan maradnak magukra
öreg korukra.
2013. szeptember 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése