Szívét melengető
fénysugár ...
Az este gyors
léptekkel közeledett. Minden ember szívében rejtőznek különleges,
kimondhatatlan érzések. Az arcán végigcsorgó könnyek szívét égették, mely köré
áthatolhatatlan falat épített. Az érzéseit szívének lakatra zárt mélyére
száműzte. Pánik kezdett úrrá lenni rajta. Emlékképek villantak fel benne. Egy
pillantást vetett a polcon álló fotóra. Szemét újra könnyek futották el.
Elárasztották az emlékek és fájó érzés öntötte el. Üresség járta át lelkét.
Miért? Miért van ennyi fájdalom a világon? A remény egyre inkább elhagyta
szívét. Az ablakon túl a felhők szétváltak és egy fénysugár kúszott a falon,
majd a szíve felé. Úgy érezte, ez a fénysugár felmelegíti jeges szívét és
reménnyel tölti el. Lassan, fájó szívvel indult szobájába, egy újabb álmatlan
éjszakához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése