2013. szeptember 17., kedd

Szárnyalók ...



Szárnyalók ...


 


Tudod arra gondoltam,
hogy az ember veszélyhelyzetben
kapaszkodik a semmibe is,
annál rosszabb érzés nincs,
mint zuhanni,
s közben azt markolászni,
de csodás dolog lehet
abban a semmiben
a gravitációról elfelejtkezve
szárnyalni szabadon…
és ilyen semmi talán
maga az élet is,
mikor az ember kapaszkodik belé
és csak zuhan elfelé mégis,
az keserves dolog,
de csodálatos érzés lehet
szárnyalni
abban a semmi életben,
mire a halandó talán
csak akkor képes,
ha az isteni szeretet kedvéért
önmagáról megfelejtkezik,
ha magát
elengedi a saját félelmeit,
akkor nem is olyan ijesztő,
akkor talán
gyönyörű is lehet az élet,
benne szárnyalva magasan.

2013. április 1.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése