Elcsitul az élet
A lámpák fénye sorban
kilobban
Fészkeikben
madárfiókák csiccsennek
Alábújva madármama
szárnya alá
Kutyák vonyítanak a
hold fénye felé
A sötétség melódiái
az éjszakában
A Hold ül a horizont
peremén
alszik az erdő, a
mező, a város
sziporkáznak az
éjszaka csillagai
mosolyok az álmodók
szájszegletén
álmában felzokog
egy-egy kisgyerek
Szerető mosollyal néz
le a Hold
Még itt-ott halk
nesz, s elcsitul a város.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése