Rózsákat álmodok
Neked
Édesanyámnak
Szemed sugara a
napsugárral vetekszik
Kristálypillanatok
szívemben, így őrizlek örökké.
Lelked vándorol, oly
távol vagy tőlem.
Az idő egyre messzebb
távolodik
Elvitted álmaimat
Lassan sodródom én is
az öröklét felé,
Veled vágyva a
találkozást, hogy végre magamhoz ölelhesselek.
Addig is rózsákat
álmodok Neked és a ragyogó nappal küldöm Feléd
szivárványszínekben
és illatárban, aranykoszorúként fonva hajadra.
Így ragyogjon
szemeddel együtt - szeretetet sugározva –
fehér galambként
szálló hótiszta lelkeddel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése