Elszenderült csönd
Az alkonyi pír
fellángol az égbolton. Arany-szőke fény önti el a horizontot. Amint a lenyugvó
Nap árnyakat vet, befödi a végtelen felhőárnyas homlokát az est homályosuló
hamvában fürdetve. Bársonyos nyugalmával pihen meg az élet. Az alkonyi fényeket
csillagok koronázzák. Elszenderül a csönd is. Karjaiba vesz az éjszaka,
elringat az álom. A lelkeket elrejtik az angyalok, együtt szárnyalnak a fényes
Nap ébredéséig, a gyöngyharmatos reggelekben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése