A zongora
Tudod arra gondoltam,
hasonlít az
ember a zongorára
(is), ugyan akkor
hasonlít
a zongora művészére
is…
(hol zongora, hol
pedig zongorista)
míg csak magányosan,
nevesincsen áll a
teremben,
hogy jó hangszer, nem
tudni róla,
pedig biztosan az,
értett hozzá, aki
megálmodta…
hogy kiderüljön,
ahhoz kell
a nagyon tehetséges,
már-már művész
zongorista,
aki leül mellé,
az ujjait hozzáértőn
végigfuttatja a
billentyűkön,
s ha megtetszik neki,
gyönyörű hangokat
képes kicsalogatni…
ha viszont helyét
egy hozzá nem értő
elfoglalja,
(neki másik hangszer
a specialitása)
az általa
kicsalogatott hang,
az a zongora hamis
lesz,
amivel az igazi
zongoraművész
képes valódi csodára,
ha nem hagyja
lehangolódni,
(hangolni nehéz újra)
akkor öreg korára is
értékes marad az a
zongora.
2012. május 24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése