2014. január 5., vasárnap

Melegség, kedvesség ...



Melegség, kedvesség …

A tóparton homályos fények a feltámadó szélben.
Sodródó kövek, a fák mély hajladozása.
Két lélek – együtt élték csendes életüket.
Holdfényes éjek, csillagok sokasága az égi udvaron.
A hajnali párát szétoszlató fény, a szél által szétoszló felhők,
a felhőtakaró szétnyílása az alvó város felett.
Virágok illata, halkan cirpelő tücskök az éjben.
A lámpák arany, homályos sugarai a vízben visszatükrözve.
A part menti fák titkos suttogása, az éjszaka neszei.
Meghitt, kis otthon – melegség, kedvesség.
Az álmok szárnyalásával, a hajnali ébredések,
a fénnyel átszőtt horizont azúr kéksége az égbolton.
Ez is egyfajta boldogság az élet palettáján.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése