A sors hullámzása
Az életünk a
születéssel kezdődik. Tele van pillanatokkal, furcsa játékokat játszó
valósággal és képzelgésekkel.
Zajlik, mint a jég;
hullámzik, mint a víz. Olykor vad szélként vágtat, vagy csöndesen folydogál,
mint a kis ér.
Örömeink, bánataink
mindig elkísérnek. Emlékeinkben megelevenedik a múlt.
A fények és árnyak is
folyamatosan váltakoznak. Örülünk a napfénynek, szeretjük a Holdat és a
csillagokat, a csillagfényeket.
Boldog és boldogtalan
időszakokat élünk meg.
Sokat szenvedünk is –
sokszor egy láthatatlan kéz segít át az akadályokon, vagy ugyanez a kéz taszít
bennünket a mélybe.
Botladozunk, vagy simán
vesszük az akadályokat. Nevetünk és sírunk. Belül zokog a lelkünk, vagy repes a
szívünk. Van, hogy a hullámok elborítanak, vagy kedvező szél bontja
vitorláinkat. Szépet egyre ritkábban hoz nekünk. Hullámzó a sorsunk, de mindig
reménnyel éljük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése