2014. január 22., szerda

A nő ...




A nő ...


Tudod arra gondoltam,
hogy a nő nem úgy nő,
mint ahogyan az anya anya,
a nő az születik annak,
nem kell hozzá a férfi,
hogy azzá legyen:
a nő, ha álmából felébresztik,
csak nő akkor is,
és marad a halála pillanatáig...
a nő, mint egy zöldellő bokor,
nem pedig egy csodás virágszál,
s a férfi, legyen a legtehetségesebb akár,
nem képes belőle virágot kicsalogatni,
legfeljebb kiédesgetheti belőle a nőiest,
a hamar hervadó viselkedést...
a nő nem virág,
csupán egy zöldellő bokor,
de benne van a lehetőség,
hogy legyen azzá,
virágba borulhat a szeretet által...
ezek a virágok a női szirmok,
s ha összeköti a szeretet
egy másikkal,
amelyikből a szeretet
kicsalta a férfi virágokat,
akkor az az Istennek
a megálmodott,
tökéletes kertje lehet.

2014. január 21.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése