Az út, amin járunk

Az út, amin járunk

Tudod arra gondoltam,
hogy az út, amin járunk,
az tele van akadállyal,
amit lehet kényelmesen kikerülni,
így aztán végig tisztának maradni,
és lehet a szabályt megkerülve,
tiltott eszközökkel,
meg nem engedett hazugságokkal,
gonosz fortélyokkal túljutni rajtuk...
de az akadályon való átjutásnak
talán pontos szabályai vannak,
miket törvénybe a szeretet iktat,
lehet azt megkerülni,
lehet tiltott eszközökkel,
csalással, hazugsággal
a nehézségeken könnyíteni,
és lehet visszaesni,
újra, meg újra kezdeni,
sohasem feladva,
a szeretet törvényét mindig betartva...
a célbaérés csak akkor sikeres,
akkor is, ha bíró ott nem ítélkezik,
nem büntet és nem jutalmaz,
de elég jutalomnak az,
ha a vándor tudja magáról,
hogy szabályt meg nem szegett
és bármennyire is nagyok voltak a gátak,
rajtuk hűen a szeretethez jutott át...
a vég derűs csak akkor lehet,
az ember akkor lehet elégedett,
ha a szeretet szigorú szabályait
a nem könnyű úton betartotta,
ha nem is könnyű úgy az élet,
de a lehető legjobbat,
a legkülönlegesebbet választotta.

2014. január 28.