2014. január 15., szerda

Évszakokban ...



Évszakokban …

*
A tavaszi szelek pólyákat bontanak ki és zöldbe borítanak mindent. Dús nedvek rügyet pattintanak a melengető napsugarakkal. Vitorlát bont a Kikelet. Újjászületik a világ.
A felhők dagadnak, esőterhükkel úsznak fölöttünk, s kinyitják vödreiket.
*
Érnek a vetések, a gyümölcsök. Madárdal zengedez, a fiókák hamarosan kirepülnek fészkeikből. Darazsak, bogarak megrészegülnek, pillangók szárnyalnak az édes illatú virágszirmok felett, gyűjtögetve nektárjukat. Csillagok ragyognak, hullnak a nyári égboltról.
*
Gyönge sugarak már az őszben. Szél simogat, olykor csípősebben beléd kap. Ezerféle dolog, folyik a betakarítás, minden raktározásra, tárolásra kerül. Félhomályosak a délutánok, korábban jön el az este. A virágok szirmai lehullnak. Aranylik, sárgulnak a levelek. Sokszínű tarkaság. Köd szitál a reggelekben, dobol a hűvös, őszi eső. Mélyebben zárkózunk be otthonainkba és álmainkba.
*
A szorgalmas munkák után most gondtalan alszik a természet. Hideg angyalok szárnyalnak felettünk, mi is ég és föld között lebegünk. Hófehér kristályos a föld, hópillangók libbennek, a jégbefagyott vizek ezüstlenek. Vérzik a Nap is, de meleget nem ad. Dermedt faágak, hideg karok ölelnek. A szeretetet, Jézus születését ünnepeljük a télben, otthonainkban – várjuk az új tavasz megérkeztét.
*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése