2013. október 4., péntek

Csendesen a lélekben ...



Csendesen a lélekben ...

Tudod arra gondoltam,
szegény embernek
nehéz a helyzete,
mikor lehetőségként felkínálva
a jó és a rossz van számára,
mert, mintha a rosszban
benne lakna valóban a gonosz,
ki a fülbe duruzsol hosszan,
ki megvásárolja,
megvesztegeti áldozatát…
ő az, aki rögtön,
ellenszolgáltatás nélkül is fizet,
aki ráadásnak még sokat ígér,
hogy cserébe mit kér,
azt meg se mondja sokáig,
neki nehéz ellenállni,
mikor folyton azt sugallja,
hogy az embernek
saját érdeke vele tartania …
a jóra vágyó ember
lemond fájó szívvel
a lehetséges jóról,
hiszen az felmutatni
nem tud semmit,
nem akarja megvásárolni őt,
a jóság mintha
lenne a szegénység útja…
de a gonosz azért gonosz,
hogy aki neki hisz,
becsapja azt,
az érték, amit osztogat
nem valódi,
hanem olyan, ami idővel
a becsapott ember lelkében
kígyóvá békává változik:
míg a jó teszi a dolgát,
nem veszteget, és nem ígér
építi a békét
csendesen a lélekben.

2013. május 13.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése