Úton
Tudod arra gondoltam,
hogy az ember úton van,
útközben találkozik másokkal,
s mert gyalogolni egyedül nem jó,
időnként meg-meg áll,
másokkal ismerkedik,
hogy az ember úton van,
útközben találkozik másokkal,
s mert gyalogolni egyedül nem jó,
időnként meg-meg áll,
másokkal ismerkedik,
úgy dönt azután,
ha egy másik is úgy akarja,
hogy az utat kézen fogva folytatja,
mert egyedül gyalogolni sem jó...
néha egészen szoros ez a kapocs,
ha ketten egy akarattal szorítják,
de mégiscsak csomó az a kézfogás,
ami az akarat gyengülésével
kioldódhat könnyen...
más dolog, mikor nem az akarat,
és nem a kezek szorítanak,
hanem a kettőt "összeragasztja"
az elválaszthatatlan,
mégis rugalmas szeretet,
akkor nem gyengít a kapcsot
az idő, a távolság se,
az erős akarat se szükséges hozzá,
felesleges a görcsös kézszorítás,
hiszen a szeretetnél nem erősebb
a legnagyobb akarat se,
olyan kohó a szeretet,
hogy a kettőt
eggyé olvasztja össze.
ha egy másik is úgy akarja,
hogy az utat kézen fogva folytatja,
mert egyedül gyalogolni sem jó...
néha egészen szoros ez a kapocs,
ha ketten egy akarattal szorítják,
de mégiscsak csomó az a kézfogás,
ami az akarat gyengülésével
kioldódhat könnyen...
más dolog, mikor nem az akarat,
és nem a kezek szorítanak,
hanem a kettőt "összeragasztja"
az elválaszthatatlan,
mégis rugalmas szeretet,
akkor nem gyengít a kapcsot
az idő, a távolság se,
az erős akarat se szükséges hozzá,
felesleges a görcsös kézszorítás,
hiszen a szeretetnél nem erősebb
a legnagyobb akarat se,
olyan kohó a szeretet,
hogy a kettőt
eggyé olvasztja össze.
2013. szeptember 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése