A tánc ...
Tudod arra gondoltam,
hogy a tánc,
aminek a táncos magát
testestől lelkestől adja át,
az olyan, mintha tömörítve,
a lényeget mutatva játszanák le
sokszor hosszú idő történéseit,
amik nem olyan látványosak,
mert a változás lassan történik,
nem egyik pillanatról a másikra,
de a lényege az valójában,
hogy a "tánc" előtt
az ember nem különbözik,
rajta semmi feltűnö nincs,
de megváltozik magát rábízva...
a tánc, amelyiknek az ember
magát átadja,
csodára képes,
mint minden más,
amivel eggyé válik:
ahogyan a táncos megszépül,
úgy lesz rúttá
a gyűlölet rabságába eső,
és talán úgy szépül meg
testestől lelkestől,
aki magát feltétel nélkül
átadó alanya
a szeretnek lesz.
hogy a tánc,
aminek a táncos magát
testestől lelkestől adja át,
az olyan, mintha tömörítve,
a lényeget mutatva játszanák le
sokszor hosszú idő történéseit,
amik nem olyan látványosak,
mert a változás lassan történik,
nem egyik pillanatról a másikra,
de a lényege az valójában,
hogy a "tánc" előtt
az ember nem különbözik,
rajta semmi feltűnö nincs,
de megváltozik magát rábízva...
a tánc, amelyiknek az ember
magát átadja,
csodára képes,
mint minden más,
amivel eggyé válik:
ahogyan a táncos megszépül,
úgy lesz rúttá
a gyűlölet rabságába eső,
és talán úgy szépül meg
testestől lelkestől,
aki magát feltétel nélkül
átadó alanya
a szeretnek lesz.
2013. szept. 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése