2016. november 19., szombat

Egyet mondunk mégis



Egyet mondunk mégis 

Tudod arra gondoltam,
ha én azt mondom tudás,
akkor lehet,
hogy te azt gondolod,
megszerezhető sok munkával,
pedig létezik,
és én gondolhatok másféle tudásra,
amit talán meg lehet kapni ajándékba,
ha azt mondom, táplálék,
nem biztos,
hogy ételről beszélek,
másféle tápláléka is van az embernek,
ha említem a világosságot,
gondolhatsz a természetes,
vagy a mesterséges fényre,
de talán
én nem olyanra gondolok,
amit a szem is érzékel,
ez a világosság
a szemnek láthatatlan,
ha a levegőt emlegetem,
hiheted,
hogy a semmiről beszélek,
pedig az egyik legfontosabbról,
ami az élethez szükséges,
ha azt mondom élet,
róla talán a halál jut eszedbe,
holott én nem arra gondolok,
aminek halál a vége,
ha azt mondom örökké,
te hiheted,
hogy azt gondolom, a sírig,
ha azt mondom szerelem,
gondolhatod,
egyszer mindnek vége,
mint ahogyan véges a tudás,
a világosság, a lélegzés,
az éhség,
véges maga az ember,
vagyis
mindennek a halandó fele,
egyet mondunk,
de talán észre sem veszed,
én valami másról beszélek.

2009. szept. 18.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése