Az ember egy olyan kert ...
Tudod arra gondoltam,
talán az ember egy
olyan kert,
aminek önmaga a
kertésze,
de aki nem tudja,
mert sehol se
tanulta,
a rábízott területet
hogyan gondozza,
mesterséges
tárgyakkal telerakja,
kezdve a kerti
törpétől
a leggyönyörűbb
szökőkútig,
rendszeresen
gereblyézi,
tisztogatja,
nincs is ott sokszor
cseppnyi szemét se,
de a mélyről jövő,
senki által nem ültetett
gyönyörűséges
virágokat gazként tépi ki,
rengeteg energiát
rááldoz,
de a kertje mégse
boldog,
talán, mert valódi élet
nincsen benne,
ami van, csak
mesterséges,
a belőle születő
virág mind kipusztul,
a kertész nem tudja
miért, csak azt,
hogy hiába minden,
hiába a sok munka,
hiába a sok kerti
törpe, ő mégse boldog,
talán, mert a mélyről
jött,
semmibe vett virág
saját lelkéből
sarjad,
ha neki időt,
lehetőséget hagyna,
ha nem lenne annyi
mindennel elfoglalva,
önmaga kertjében még
boldog is lehetne.
2010.szept.17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése