2016. november 5., szombat

A Nap ölén ...



A Nap ölén …

Meghitt dallamok
csillagokká váltak.
Aláhulltak az emlékekben,
a végtelen térben,
a rejtett titkokban.
A szemekből ömlő könnyek,
Árva lelkek útra keltek,
Széttört álmok vándoroltak,
Az emlékek szívünkre kövültek,
A hajnalokba vesztek.

Reményben ébredt a ma,
Vigaszt hozott a fény,
Dalolni kezdett a Nap ölén.
A felhők közt szellő táncolt,
Azúrkéken virított az égbolt,
Madarak zengték dalukat.
Megmozdult az élet,
Szárnyalt a fény és az árny:
Életünk színpadán..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése