Emlékeink hajójában …
Arcunkon folyó
könnyek,
Fájdalom szívünkben.
Emlékek sötét hálója,
Álmainkban fon körbe.
(Utolsó) sóhajunk
messze száll,
Szétpattan a
végtelenben.
(Le)hunyt szempillák
mögött,
Fájó melódiák
örvényében,
Vágyaink is halkulnak:
A fények árnyakká
válnak.
Kutatjuk az
elmúltakat,
Keressük a miérteket.
Emlékeink hajójában evezünk
életünk vad tengerén,
titkokkal szívünk
mélyén.
(Szelíden ringó
dallamokban.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése