Emberséges ember ...
Tudod arra gondoltam,
ha a fán szokásosnál
több a virág,
és a virág a termést
szinte mind kihordja,
az ember nagy
szerencsének gondolja,
pedig lehet,
ez a szerencse lesz
veszte a fának,
az utolsó nyara lesz
szegénynek,
a nagy boldogságba
hal bele,
talán így van az
ember is,
ha túl nagy szerencse
éri,
a boldogság átmeneti,
de sokszor az
emberség hal bele,
ritkán születik
valami olyan
ebben az örömben,
ami a hosszútávú
embernek
javára válhatna.
(nem csinálják,
az ilyen dolgok
történnek)
akire pedig az élet
csapást mér,
őt mindenki agyon
sajnálja,
pedig talán
a legnagyobb
csapásban születik
az ember valódi
embersége,
nehéz az ilyen
szülés,
a tét nagy, élet,
vagy halál,
de ha egyszer felül
tud kerülni,
ha erősen veti meg a
lábát,
ha nem hagyja a
mélybe lehúzni magát,
akkor olyan győztes
lesz,
akinek az embersége
a pokol közelében,
sokszor a véres
háborúban érett felnőtté,
az ilyen emberség
kiállta a próbáját,
egy szerető szívű
kívülálló
csak imádkozhat érte,
hogy a baj ne
megölje,
hanem emberséges
emberré érlelje.
2010.márc.16..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése