2018. március 27., kedd

Álmatlan éjszakákon ...



Álmatlan éjszakákon …

Álmatlan éjszakákon téged Várlak.
Hallgatom a sötétség csendes neszeit.
Figyelem az apró, távoli csillagokat,
kísérem égi útján az ezüst holdat,
Lélekszárnyakon osonok veled,
az álmok suttogását hallgatom.
Megnyílnak a titkok.
Szívem vad dobogását figyelem.
A múlt emlékei bennem élnek,
némán suhannak köröttünk az árnyak.
Eltűnnek és átadják helyüket
a remény fényeinek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése