Az érzésekhez nem
kell gyertyafény
A gyertyafény – a szeretet
fénye – benne van a szívünkben
A hajnali napocska
bekukucskál az ablakon .. A kedves kis rigóim belekezdtek a reggeli
szerenádjukba .. Az álom messze elkerült ezen az éjszakán is – fájó, szenvedő
éjszaka volt .. Ilyen éjszakákon főleg sokat beszélgetek Veled – sokat mesélek
Neked .. Az előző levelem óta sokat olvastam – többek között leveleket,
írásokat .. Írásokat, amelyeket nagyon komolyan veszek .. Azon gondolkodtam,
miért van az, hogy úgy érezzük, mintha az egész világ ellenünk lenne – miért
érezzük magunkat kevesebbnek, mint amennyit érünk .. Vannak olyan dolgok,
amellyel én személy szerint soha nem viccelnék .. Sok mindenen, - nagyon mélyen
elgondolkodom .. Ez sem jó, mert beleképzelek néha dolgokba olyant, amiről szó
nincs, valahol a sorok mögött mégis egész mást vélek felfedezni, mint amiről
szólnak .. Talán nagy hiba ez, és nem kellene .. Nagyon sok félreértésre ad
lehetőséget, de el lehet rajta gondolkodni,
a dolgokba mélyen beleásni ..
Vannak dolgok, amik nagyon felbőszítenek .. Vannak, amik nagyon – nagyon tudnak
fájni .. Olyankor magamat sem igazán értem, hiszen kinek számít is az, hogy én
mit érezhetek, mit gondolok .. Mégis: másként vélekedünk sok mindenről – és ez
talán természetes is, de akkor sem bántanék senkit és ha hirtelen dühömben meg
is bántanék valakit, nekem jobban fájna és nagyon magamba tudok ilyenkor esni
.. Persze, vitázom, hisz egészséges dolognak tartom – a jó értelembe vett
vitát.. Ilyenkor sem haragszom – és ha félrevonulok is – leginkább amiatt, hogy
ne fajuljon el rossz irányba semmi .. Mint ahogyan én is – jól tudom, mindig a
magaddal történt dolgokról írsz .. Sokszor megijedek .. Nem régen írtam egy
gyermekkori emlékemről – az akácfasorról .. Biztosan hihetetlennek tűnik, de
való igaz, - akkor éjszaka hirtelen született ötlettel írtam meg ezt az
emlékezést .. Általában kézzel írom meg a gondolataimat és másnap írom gépbe,
hogy felhasználjam az írásokat .. Ahogy említettem, az utolsó két éjszaka
nagyon sokat olvastam .. Többek között kezembe került egy írás az elburjánzott
akácfáról .. Elhiszed, hogy megdöbbentem? Teljesen felkavartak az érzések és a
gondolatok .. Félelmetes érzések kavarognak bennem .. Véletlenek? Számomra
furcsa, - elképesztő dolgok .. Sokszor szerettem volna már elmondani – mikor
éjszakánként írok a gondolataimról, az érzéseimről – másnap az én „kincsemnek”
elmondom , - megbeszéljük az éjszakámat, - hogy miről, - mit írtam, - hogy telt
az éjszakám .. És utána már lépni sem merek, mert mikorra elrendezek mindent,
már – mintha csak varázslat történne – már akkorra írsz azokról a
gondolatokról, érzésekről, - amit én éjszaka átéltem .. Ilyenkor nagyon rosszul
érzem magam .. Voltál már így? Éreztél már ilyent? – biztosan .. Félelmetes
dolgok – legalább is számomra .. Sokszor szeretném, ha valaki megmagyarázná
ezeket a dolgokat. Miért van ez?
Létezne, hogy két
test valójában egy lélek? És ez nem is véletlen volna, hanem útmutatás?
És mi ez? Gondolatok,
- érzések .. A gondolatok fájón belém marnak .. Az érzések? Csodálatosak és
mégis olyan fájóak .. Az álmok? Az álmok
elrepülnek, .. Tudom, az utak is véget érnek- elfogynak .. egy pontnál
már nincs tovább ..Csend vesz körül és ez a csend most mélyen belém eszi magát
..
Már csendben,
magamban sem merek gondolkodni. Mi van, ha nem hiszed el? Mi van, ha neked
mindez nem is számít? De jó volna megtudni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése