2018. március 19., hétfő

Elveszett tegnapok ...


Elveszett tegnapok …



13 év. Sok volt és kevés.
Sok cigaretta, részegségig nyelt alkohol, kávégőzös reggelek.
Kétségek bennem.
Már nem szívesen hívtalak, te pedig egyre ritkábban nyitottad meg szívedet.
Mit tettem rosszul?
Azóta is belém rekedtek a pillanatok, mardosnak a gondolatok.
Néha belelátok titkaidba, de ez már semmin sem változtat.
Lassan szétporlik életem.
Messze vagy és mégis – ma is összeköt veled a 13 év.
Szívembe rejtem emlékeimet – veled. Bennem élsz – örök otthonod van bennem.
Távol vagy, de átjársz lelkem útján.
Hiába szólítalak, már csak álmaimban, érzéseimben találok rád.
Szerettél vagy sem? Ösvényünk elágazott, és szívemben már a fájdalom dobban.
Könnyes szemmel kísérem az ablakon legördülő  esőcseppeket és hiába kereslek benne – lelkedre vágyva. Eltűnt veled együtt a holnapod, elvesztek a tegnapok, elvesztek a szavak és bennem már csak a magány maradt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése