2018. március 24., szombat

Rend a lelke ...


Rend a lelke ...

Tudod arra gondoltam,
úgy igaz,
hogy mindennek a rend a lelke,
de talán nem elég, ha szépen,
sorba van állítva minden,
ha a fontos és a kevésbé lényeges
logikátlanul váltja egymást,
mert hiába való a rend,
ha nincsen meg benne a rendszer,
ha nem átlátható az egész…
a régi dolgokat az ember gyűjti,
sajnálja őket a tűzre vetni
nosztalgiából,
ami nem is baj talán,
ha mindennek a maga helye megvan,
a polcon az első mindig a legfontosabb,
hogy kéznél legyen,
hogy keresni ne kelljen,
nehogy azok vegyék el a helyét,
amit oda csak a megszokás helyezett…
de kell a rend, a rendszer
nem csak a polcokon,
de az agyban, a gondolatok között,
mert a sokat tudása is hiába,
ha a lényegtelen az első helyet elfoglalja…
és az érzések kavalkádja között is
rendet kell tudni tartani,
mert ha a lényegtelen elfedi
a nagyon fontosat,
ha a rossz érzés elbújtatja a jót,
a rossz szó láthatatlanná teszi a jót,
hogy ők is ott vannak,
az ember hajlamos megfelejtkezni róla…
ha a szeretet, mint a legfontosabb
az előtérbe kerül,
(azért ő kiharcolja a maga helyét)
akkor a sokszor fájó,
de megváltoztathatatlan  múlt is
alig lesz látható
az is csak addig,
míg a növekvő szeretet
el nem takarja teljesen.

2011. december 13.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése