Megtalálni a valódi szeretetet
Tudod arra gondoltam,
az ember, amikor
elindul az úton önállóan,
érzi sokszor,
hogy hiányzik valami,
keresi égen földön,
miközben egyre jobban
távolodik önmagától...
ha találkozik útközben
a szeretettel,
azt gondolja,
hogy ez az, ezt kereste,
de aztán úgy van vele,
mint másnak a gyerekével,
nem az igazi,
nyugtát nem találva
megy tovább,
hátha az igazi igazit megleli...
a keresésben önmagától
egyre távolodik,
de, ha szerencséje van,
ha az úr nem szólítja
magához idő előtt,
megkerülve a kört
eljut a ponthoz, a célhoz,
ahonnan egyszer régen elindult,
és megtalálja magában azt,
amit oly sokáig keresett,
megtalálja önmagában
a sajátot, a valódit,
az elvehetetlen szeretetet.
az ember, amikor
elindul az úton önállóan,
érzi sokszor,
hogy hiányzik valami,
keresi égen földön,
miközben egyre jobban
távolodik önmagától...
ha találkozik útközben
a szeretettel,
azt gondolja,
hogy ez az, ezt kereste,
de aztán úgy van vele,
mint másnak a gyerekével,
nem az igazi,
nyugtát nem találva
megy tovább,
hátha az igazi igazit megleli...
a keresésben önmagától
egyre távolodik,
de, ha szerencséje van,
ha az úr nem szólítja
magához idő előtt,
megkerülve a kört
eljut a ponthoz, a célhoz,
ahonnan egyszer régen elindult,
és megtalálja magában azt,
amit oly sokáig keresett,
megtalálja önmagában
a sajátot, a valódit,
az elvehetetlen szeretetet.
2014. december 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése