2014. december 25., csütörtök

Az igazi, a vágyott ...



Az igazi, a vágyott ... 
Tudod arra gondoltam,
hogy egyre kevesebb igazi van,
még a fáról saját kézzel leszedett alma
sem feltétlen az, ha az ember el is fogyasztja,
nincsen hasznára, ha a méreg
több benne, mint a valódi élet...
de, ha kevés is,
ha szemmel nem is lehet megkülönböztetni,
azért azt nem lehet mondani, hogy nincs,
hogy nincs olyan, hogy valódi:
lehet hinni azt is, hogy sok van igazi,
de, amelyik nem válik egészséggé,
akkor az mégse lehet az...
keresi az ember az igazi másikat,
sokszor hiszi, hogy már megtalálta,
mígnem kiderül, méreg volt abban is:
az igazi, a vágyott Ő, az az egy,
amelyik él és virágzik,
ha messzi távol van,
ha nem is tud róla, akkor is,
akit nem lehet elzavarni,
vele él az ember együtt,
és együtt is hal végül...
az olyan találkozás
nem mindennapi,
ha egyszer őt valaki
önmagában megtalálja,
akkor tovább nem keresi,
többé nem kérdés, hogy létezik-e,
mert igazi a fájdalom
és igazi az öröm,
amit az ott léte okoz
az embernek
a saját lelkében...
és ha valaki meglátja
önön magát
lelkében annak a másiknak,
akkor megtörtént talán
a különleges találkozás:
két összetartozó lélek
megtalálta egymást.


2014. december 19.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése