2014. december 1., hétfő

A szeretet igazgyöngy




A szeretet igazgyöngy
Tudod arra gondoltam,
hogy az a valódi,
ami az idő próbáját kiállja,
történjék bármi,
megmarad annak,
ami hordja magában
valódi önmagát
még összetörve is...
a valódi az talán
nem is születik annak,
a valódi azzá fejlődik,
lehet akár egy homokszem,
egy fekete széndarab,
fekhet a föld mélyén,
lehet a tengerben,
lakhelye lehet a lélek,
a napról napra araszoló ember...
a gyémánt, az igazgyöngy
felismeréséhez segít az ismeret,
de, hogy ami kincsnek látszik,
az, amit az ember magában hord,
valódi-e, azt számára is csak
a hosszú, hosszú idő dönti el:
hogy az embersége valódi,
az nem hit kérdése,
legfeljebb lehet remélni,
hogy ott is megmarad,
ahol nincs közönség,
ha a hiúságot semmi nem táplálja,
vagy amikor az Emberség
akár veszélyes is lehet...
a szeretet valódisága is
egyértelműen akkor derül ki,
hogy maradt homokszem,
vagy lett belőle igazgyöngy,
ha nem vész el a semmibe
még akkor se,
amikor hosszú időn keresztül
ide-oda van csapkodva.


2014. november 27.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése