ébredések ...
Arany-barna falevelek
hullnak,
Őszül, szürkül a
horizont
Felhők ülnek az
égbolton
Hűvös a fel-feltámadó
szél
a lelkünk is
homályosulóban
fáradt fényű
csillagok,
halovány, szomorú
Hold
elnémuló, selymes
szó,
egymást ölelő sötét
árnyak,
morcossá váló bársony
feketeség,
körülnézve ébredező
hajnal,
hulló gyöngyharmat a
lombokon
mélyen ülő szemek
nyílnak
aranyszárnyú szelek
futnak
mély álmából ébred a
Nap
arcát fürdeti a
tócsákban
szaladgáló szél
jajong, sír,
szárítva az
esőáztatta földet
a lombok közt fény
remeg,
úsznak az égbolton a
fellegek,
a fű alatt
barna-sárga levelek,
az égkékben
gyöngyházszín vibrál,
a színesedő fákon
rebbenő madár
a fuvallatban őszi
illatár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése