2014. október 4., szombat

A másik szemében ...



A másik szemében  ...
Tudod arra gondoltam,
ha egy szülő igazán szereti a gyermekét,
akkor nemet is mond neki időnként,
mert a gyermek csak azt tudja,
hogy mi az, amit nagyon szeretne,
azt nem, hogy mi az, ami jó neki hosszútávra,
hogy mitől lesz beteg öregkorára:
aki szeret, az gondol a másik holnapjára...
egy idő után az ember a stafétabotot átvéve,
önmagának lesz a szülője, továbbszülője,
és aki szereti magát okosan,
az nem enged a test minden óhajának,
és vigyázz arra is,
hogy a lelke sérüljön kevéssé,
ha teljesen megvédeni nem is képes
ebben a sokszor kegyetlen világban:
amelyik jóval van táplálva,
a rossznak könnyebben ellenáll...
az ember magát
eléggé nem szereti talán,
amikor nem válogatja meg,
hogy mit ad a testének,
szemetet, vagy mannát,
és főként, mit ad táplálékul
a könnyen sérülő lelkének...
talán csak akkor veszi észre,
hogy kincs van a birtokában,
amikor a viszontszeretetet
a másik szemében meglátja.



2014. október 2.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése