A lélek szerelme a lélekhez ...
Tudod arra gondoltam,
ha az ember valakit
megszeret,
általában
először még csak a
külsejét,
a szokásait ismeri,
meg azokat szereti,
az idővel,
benne elmélyedve
derül ki,
a szeretet igazi,
vagy tévedés csupán,
lélek és test, az
ember ennyi,
a test közel van,
a lélekhez hosszú út
vezet,
de talán
van úgy nagy ritkán,
hogy az ember
megismeri a lelket,
de még nem
találkozott a testtel,
egy önmagának írt
napló
őszinte tükör, a
másikról
sok mindent elárul,
de vajon
lehet-e a lélekbe
szeretni,
vagy az csak a
testnek az előjoga,
s ha igen, ha valaki
hosszan,
oldalról oldalra
lapozva ismerkedik,
s mint víz a
szivacsot átjárja
az ismeretlen másik,
ismeretlen,
de nagyon ismert
mégis,
ha már nem tud
szabadulni,
mi lesz az olyan szerelemmel,
amikor nem a test
csábít,
amikor jelentősége
nincsen is,
amikor már nem
ábrándíthat semmi ki,
a másik,
talán nincs is az
élők sorában,
mi lesz az olyan
szerelemmel,
mikor a lélek szeret
a lélekbe?
2011. márc. 09-.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése