2018. január 6., szombat

A felszálló homályban ...



A felszálló homályban ...

Százszínű kékség – az azúrkéktől a szürkén át. Az őszi kertek érettsége, aranyló színeivel. Esőverte, hulló levelek: a hervadás folyamatában. Múlékony illatár, kesernyés füstgomolyag a homályos párában. Emlékek: színek, fények, árnyak az ősz nyugalmában, a bűvös, titkos elmúlásban. Fény és árny játszadozása, a lángok derengő léte – az esték meghitt gyertyafényeiben.
A ködben olyan titokzatossá, felismerhetetlenné válik minden. Egyformák a fák, a házak, az ablakok, a kapuk. Bolyongunk és nem tudjuk, hova is lépjünk be.
A szobák mélyén csend honol, álomtündér álomport szór a szemekbe. Az élet történései suhannak el mellettünk.
Későn oszlik a köd a felszálló homályban merengő sugarak közt.
Párás, esti levegő, harmatgyöngyszemes hajnalok. Az ősz áldott termékenysége, a Föld rejtett kincseiben. Lebegő párák a légben, - szelíd, méla emlékezésben.
A szívek, a lelkek szárnyalása az őszi illatokban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése