2014. augusztus 12., kedd

Önzetlenül ...



Önzetlenül ...

Tudod arra gondoltam,
amikor még egészséges,
amíg azt gondolja,
az egészségét nem érheti baj,
addig az ember azt teszi,
és azt eszi, ami neki jól esik:
de az egészségére nem mindig
az érzékeinek finom válik...
s ha nem tesz érte semmit,
a sok édes után
muszáj lesz a keserű pirula,
hogy a rend
úgy ahogy helyreálljon újra...
a túl sok jó,
ami a testet elkényelmesíti,
kövérré, lustává teszi
a gondolkodást is,
s akinek nagyon jól megy a dolga
könnyen érzéketlenné válik
a világ bajai iránt,
elhájasodik nem csak a teste,
tán még a lelke is:
talán azért,
hogy az embert időnként,
amikor nem is számít rá,
a jó dolgában is megtalálja
a keserű pirula,
a gyógyszer,
a mérhetetlen fájdalom...
talán, hogy ne felejtse el
milyen is a Golgotát járni
súlyos kereszttel,
hogy ne felejtsen el
együtt érezni
a bajban lévőkkel,
hogy ne felejtsen el,
(elfeledve saját fájdalmát)
önzetlenül szeretni.

2014. augusztus 7.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése