A boldogság esélye
Tudod arra gondoltam,
hogy az embernek a boldogságra
talán csak akkor lenne esélye újra,
ha észrevenné,
hogy az embernek a boldogságra
talán csak akkor lenne esélye újra,
ha észrevenné,
hogy mennyire
kicsinyke,
és, hogy ezzel a kis semmivel
mennyit képes ártani a világnak...
ha tudatosulna benne,
hogy ő, az ember,
a legnagyobb kártevője,
aki sokkal kisebb bajt okozót
könyörtelenül eltapos,
hogy annyi rosszat
senki nem okoz,
mint saját maga...
és mégis,
van, aki megbocsátja,
nem törli el a Föld színéről,
hogy többé színét se lássa,
hogy még mindig melegíti
az áldott napsugár,
hogy a hóvirág
tavasszal rámosolyog,
és nincs aki eltapossa,
halhat természetes halállal,
megbánhat
és feloldozást kaphat...
lehetne akkor
tán még boldog is az ember,
ha észrevenné,
hogy mindent ajándékba kap,
amikor pedig büntetést érdemelne...
ha öntené el a szívét
a mérhetetlen hála,
ami lehetne a boldogság maga.
és, hogy ezzel a kis semmivel
mennyit képes ártani a világnak...
ha tudatosulna benne,
hogy ő, az ember,
a legnagyobb kártevője,
aki sokkal kisebb bajt okozót
könyörtelenül eltapos,
hogy annyi rosszat
senki nem okoz,
mint saját maga...
és mégis,
van, aki megbocsátja,
nem törli el a Föld színéről,
hogy többé színét se lássa,
hogy még mindig melegíti
az áldott napsugár,
hogy a hóvirág
tavasszal rámosolyog,
és nincs aki eltapossa,
halhat természetes halállal,
megbánhat
és feloldozást kaphat...
lehetne akkor
tán még boldog is az ember,
ha észrevenné,
hogy mindent ajándékba kap,
amikor pedig büntetést érdemelne...
ha öntené el a szívét
a mérhetetlen hála,
ami lehetne a boldogság maga.
2014. augusztus 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése