Miért?
Józsinak
Szememet ismét könny
áztatja
Lassan eltűnik belőle
a fény
Csak a szomorúság
feszít mélyen
Miért fáj minden
ennyire?
Miért hiányzol még mindig?
Újra és újra várlak
Maró, hideg az
este
Fázósan üldögélek –
dideregve
Rólad gondolkodom,
rám szakadva az
estben
a szomorúság
befészkelte
magát a szívembe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése