A hiány
Tudod arra gondoltam,
talán a hiány
hasonlít a hidegre,
először csak
megérinti az embert,
kicsit tőle
megborzad,
de ahogy érkezett,
olyan gyorsan
tovább is megy olyan
hirtelen,
és van úgy, hogy
marad egy ideig,
kicsit elidőzik,
de a takaró melegít ,
megmelegít a kályha,
felejteni segít az
idő, de olyan is van,
hogy gyógyszere
nincsen,
nem múlik a hideg,
szinte beleköltözik
az emberbe,
a hideg, a hiány
egyre jobban átjárja,
s jótékonyan olyat
tesz,
mint amikor közel a
fagyhalál,
már nem érez hideget,
a láztól forró a
test...
ilyen a múlhatatlan
hiány,
az embernek testét
lelkét átjárja,
és egyszer csak,
mint egy tébolyodott
látomás,
megjelenik az a
másik,
jelenlétét szinte
érzi, beszél hozzá,
mintha a fagy
felengedne,
pedig az egész nem
más,
csak egy jóságos
lázas látomás.
2010. május. 07.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése