Várakozva …
A reggel álmosan
indul. Nehezen, vagy nem is jön fel a Nap, magára húzza feje búbjáig takaróját.
Olykor dél körül ad egy kis fényt, de már nem melegít.
Nemcsak az éjszaka,
de a nappal is reszket. Az erdő, a mező, a rét deret, zúzmarát szór magára.
Reszket a Hold és a
csillagok. Várja az ébredést, az új Kikeletet.
A Föld fagyott, a
vizeken jéghártya úszkál, az itt-ott foltokban levő hó alatt lassan ébredezik
az élet. Megmozdulnak a csírák és a melegedő, fénylő Nap felé nyújtóznak. A tél
még itt ácsorog, de a tavasz egyre erőteljesebb és nyitogatja az életet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése