Az álmok gyorsvonatán
Pihen a város. Az
éjszaka csöndje terül ránk.
Elpihent az élet, a
lüktető ritmus megnyugszik.
Táncra kelnek a
lelkek, a nappal gondjai eltűnnek,
a függönyök mögött
elhalkuló sóhajok.
A szemekben elapadó
könnyek,
az árnyak kószálnak
tova a csillagporos, holdfényes éjszakában
– az álmok
gyorsvonatán.
*
Pihenni térnek a
nappal gondjai,
a város lüktetése
elhalkul
Apró fények sápadtan
pislákolnak,
a halk dallamok
megsimogatnak,
az égen a felhők
tovaúsznak
Homály borul ránk az
estben,
angyalok lebegnek az
árnyakban
könnyeink elapadnak
csendesen
Az emlékeink az álmok
mélyén,
Az éjszakákban tovább
élnek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése