A szél viszi el már
Öröktől fogva tartozni akartam hozzád
érted voltam, de már nincs kinek mesélnék róla
elhagytál, mint hullócsillagot a ragyogás
utoljára már csak álmomban láthattalak.
Soha nem voltam tökéletes társad
s a hibákat bennem hiába kerested
tengerkék szememből a bánatot
szél viszi el már messzire, a végtelenbe.
Hideg a fénylő nap, - még nincs ereje
úgy fázom, remegek nélküled
hozzád imádkozom álomtalan éjeken
szívembe zárva, örök - fájó szerelemmel.
érted voltam, de már nincs kinek mesélnék róla
elhagytál, mint hullócsillagot a ragyogás
utoljára már csak álmomban láthattalak.
Soha nem voltam tökéletes társad
s a hibákat bennem hiába kerested
tengerkék szememből a bánatot
szél viszi el már messzire, a végtelenbe.
Hideg a fénylő nap, - még nincs ereje
úgy fázom, remegek nélküled
hozzád imádkozom álomtalan éjeken
szívembe zárva, örök - fájó szerelemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése