Szabadság – a
legszentebb …
A szabadság és az
ember
egymástól távol lévő két világ,
az ember vágyik rá,
de talán nem eléggé,
vágyik rá, de hamar feladja,
érte oly sok mindenről
kellene lemondania,
az a vágy csillapítható,
legyőzi sok sok másik...
mert a szabadság
a hegycsúcson van,
fent a magasban,
ahol szinte semmi nincs,
de a levegő kristálytiszta,
ott a vágyak
nem a porba zuhannak
onnan a vágyak
az ég felé szállnak...
kényelmesebb itt lent,
ahol se jó levegő, se szabadság,
de vannak a lehúzó vágyak,
s azok eléréséért
az önként vállalt rabság,
vágyak, amik, ha teljesülnek
a semmibe tűnnek...
szabadság: az ember talán
vágyik is utána,
de lépést nem tesz feléje,
csak nagyon néha,
csak talán egészen ifjan,
csak, mint, aki
a betonrengetegből kimozdul,
csak egy kirándulás erejéig,
hogy aztán emlékezzen rá sokáig:
arra, hogy volt egy olyan március,
mikor az ember megpróbálta
a félelmeit ledobni,
s vele a rabság láncait...
időnként a bezárt szobában
csodás szárnyalásról álmodik,
arról a szabadságról,
ami tőle van elérhetetlen távol:
az úton felé akadályt állítanak
a félelmek szülte vágyak,
amik a legszentebbet,
szabadság utánit
nap, mint nap legyőzik.
egymástól távol lévő két világ,
az ember vágyik rá,
de talán nem eléggé,
vágyik rá, de hamar feladja,
érte oly sok mindenről
kellene lemondania,
az a vágy csillapítható,
legyőzi sok sok másik...
mert a szabadság
a hegycsúcson van,
fent a magasban,
ahol szinte semmi nincs,
de a levegő kristálytiszta,
ott a vágyak
nem a porba zuhannak
onnan a vágyak
az ég felé szállnak...
kényelmesebb itt lent,
ahol se jó levegő, se szabadság,
de vannak a lehúzó vágyak,
s azok eléréséért
az önként vállalt rabság,
vágyak, amik, ha teljesülnek
a semmibe tűnnek...
szabadság: az ember talán
vágyik is utána,
de lépést nem tesz feléje,
csak nagyon néha,
csak talán egészen ifjan,
csak, mint, aki
a betonrengetegből kimozdul,
csak egy kirándulás erejéig,
hogy aztán emlékezzen rá sokáig:
arra, hogy volt egy olyan március,
mikor az ember megpróbálta
a félelmeit ledobni,
s vele a rabság láncait...
időnként a bezárt szobában
csodás szárnyalásról álmodik,
arról a szabadságról,
ami tőle van elérhetetlen távol:
az úton felé akadályt állítanak
a félelmek szülte vágyak,
amik a legszentebbet,
szabadság utánit
nap, mint nap legyőzik.
2015. március 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése