Léleksimogató
Az égbolton komor
fellegek
minden oly szürke,
oly rideg
a horizonton az árnyak
is sötétek,
csendesen
szállingóznak a hópelyhek
szelíd gyógyír fájó
szívemnek,
puha ölelés tétova
lelkemnek
a levegő hideg
illattal van telve
vágyom gyöngéd érintésedre,
szelíd szemed meleg
sugarára,
mely lelkem simogató
megnyugvása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése