Vagy? – vajon? …
Azt olvastam valahol:
- boldog a fa, - mert nem érez, ahogy mi
- boldog a kő, - mert nincs szíve, - de
- boldog a szél,- mert fújdogál szerte szét.
*
Bár sírni a szél is
tud, szerintem - sőt zokogni.
Mert a legnagyobb bánat az, ha élni kell szívünkben maró kegyetlen fájdalommal.
Fájdalommal, ha szeretünk és viszont szeretetet nem kapunk.
Szeretet? - bánat? - fájdalom és kín.
Szeretni, gyötrődni, gyötrődve szeretni.
A fájdalom - marcangoló kín, égető érzés.
Szeretettől, - az érzésektől, - a csalfaságtól, - a hazugságoktól óvni a szívet, meg kellene mindettől óvni a szíveinket. Megmenteni a kínoktól, és legfőképpen a szerelemtől - ha mindez olyan egyszerű lenne.
De vajon lehet e a szívet mindezektől megmenteni? Vagy mindezektől edződik a szív?
Mert a legnagyobb bánat az, ha élni kell szívünkben maró kegyetlen fájdalommal.
Fájdalommal, ha szeretünk és viszont szeretetet nem kapunk.
Szeretet? - bánat? - fájdalom és kín.
Szeretni, gyötrődni, gyötrődve szeretni.
A fájdalom - marcangoló kín, égető érzés.
Szeretettől, - az érzésektől, - a csalfaságtól, - a hazugságoktól óvni a szívet, meg kellene mindettől óvni a szíveinket. Megmenteni a kínoktól, és legfőképpen a szerelemtől - ha mindez olyan egyszerű lenne.
De vajon lehet e a szívet mindezektől megmenteni? Vagy mindezektől edződik a szív?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése