2014. március 19., szerda

Elszáll az idő ...




Elszáll az idő ...

Lement a Nap.
Aranyporral szórva be az égi udvart.
Csipkésen rajzolódik ki a sápadozó alkony.
Titokzatos összjátéka a természetnek és a bennünk lévő érzéseknek.
A nagy fák, bokrok szomorúan bólogatnak a kertben.
*
Fahéjas illat lengedez az estben,
az ablakon át ezüst fény dereng
virrasztanak velem a csillagok,
a Hold körüli ragyogó mécsvirágok
szétfoszlódva az égi udvaron
az éji, vibráló mozdulat rengetegében
*
Elszállt felettünk az idő. Ezüst szálak csillognak hajunkba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése