Az ölelés
Tudod arra gondoltam,
ahogy a világ színes,
úgy az ölelés is sokféle lehet,
az ölelés,
amiből egyikünknek több,
másikunknak kevesebb jut,
számon tartva nincsen mind,
de van a sok közül kettő is,
amelyik feledhetetlen,
ha csak rá gondol,
az ember beleborzong...
az egyik lehet
az egymáshoz szorosan kötődő,
de tán az élet viharában
egymástól távolra vetődött
két ember várva várt,
felszabadult,
boldogságos találkozása,
mintha a sok elmulasztott ölelés
benne lenne abban az egyben,
akkora öröm lehet az,
hogy a sírás határait feszegeti,
mintha a szívről le,
hatalmas kő zuhanna...
a másik, mikor mindketten tudják,
hogy eljött a rettegett ideje
a végső ölelésnek,
amikor úgy szorítják
egymást ketten,
mint akik az ölelést befejezni
nem akarnák soha,
abban a szótlan ölelésében
benne van minden,
amit elmondani egy élet is kevés,
benne van a hála, a bocsánatkérés,
és az összes felgyülemlett szeretet,
ami erőt ad a maradónak,
és talán annak,
aki elindul azon az ismeretlen úton.
ahogy a világ színes,
úgy az ölelés is sokféle lehet,
az ölelés,
amiből egyikünknek több,
másikunknak kevesebb jut,
számon tartva nincsen mind,
de van a sok közül kettő is,
amelyik feledhetetlen,
ha csak rá gondol,
az ember beleborzong...
az egyik lehet
az egymáshoz szorosan kötődő,
de tán az élet viharában
egymástól távolra vetődött
két ember várva várt,
felszabadult,
boldogságos találkozása,
mintha a sok elmulasztott ölelés
benne lenne abban az egyben,
akkora öröm lehet az,
hogy a sírás határait feszegeti,
mintha a szívről le,
hatalmas kő zuhanna...
a másik, mikor mindketten tudják,
hogy eljött a rettegett ideje
a végső ölelésnek,
amikor úgy szorítják
egymást ketten,
mint akik az ölelést befejezni
nem akarnák soha,
abban a szótlan ölelésében
benne van minden,
amit elmondani egy élet is kevés,
benne van a hála, a bocsánatkérés,
és az összes felgyülemlett szeretet,
ami erőt ad a maradónak,
és talán annak,
aki elindul azon az ismeretlen úton.
2014. március 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése