Szeretve az életet
Tudod arra gondoltam,
ha valaki születik
az élet napos
oldalára,
az a kegyeltje a
szerencsének,
de nem biztos
egyáltalán,
hogy a nyár
valakit boldog
emberré tehet,
mert hiába a sok
égből,
földből érkező kincs,
ha az ajándékozott
vele nem él,
ha tölti a nyarat
a besötétített
szobában,
nem élvez belőle
sokat …
és van olyan is,
akit a nyár messze
elkerül,
akinek a sors
nem tálcán kínálja a
jót,
és nem boldogtalan
mégse,
talán mert a maga
szépsége,
ha kevesebb is,
de a télnek is
megvan,
s ha az ember élni
tud vele,
a tél se olyan
elkeserítő,
benne is lehet
találni örömöt…
talán nem is az
a legfontosabb,
milyen kint az idő,
hanem az, hogy az
ember
mindennek ellenére
szeresse az életet,
s ha ez így van,
a hideg télben is
megtalálja
a szívet lelket
melengető,
a vakítóan ragyogó,
örömöt adó
napsugarat.
2011. október 08.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése